2024-ben országosan közel egyharmados forgalomnövekedés mellett mintegy 14%-os nominális drágulást mért az OTP a lakóingatlanok piacán. Idén a kedvezőbb finanszírozási lehetőségek, a bővülő támogatási rendszer, a keresleti oldalon megjelenő új pénzforrások miatt folytatódik a lendület, ugyanakkor már a 2026-os előrejelzést is bizonytalanságok nehezítik – áll az OTP legfrissebb Lakóingatlan Értéktérkép elemzésében.
Az országos lakásárszint 2024-ben hozzávetőleg 13,8%-kal nőtt a NAV – egyelőre még nem teljes körű – ingatlanforgalmi adatai alapján, ami reálértéken is közel kétszámjegyű drágulást jelent. Budapest és a kisebb városok összesített értéknövekedése egyaránt 8%-os, a megyei jogú városokban 9%-os, míg a községek esetében 19%-os volt – írja az elemzés.
Az OTP Lakóingatlan Értéktérkép adatai alapján tavaly Somogy kivételével az összes vármegyében drágulást mutattak a számok. Somogyban a 4%-os csökkenés oka minden bizonnyal az, hogy míg 2023-ban a vármegyei forgalom felét a Balaton vonzáskörzetében lévő települések adták, 2024-re ez – köszönhetően nagyrészt Kaposvár lakáspiaci élénkülésének – 40% közelébe csökkent, azaz a drágább tóparti települések a forgalom kisebb részét adták tavaly. Az élen Bács-Kiskun áll közel 20%-os árnövekedéssel, melyet a tavalyi első helyezett Csongrád-Csanád követ 18%-kal. A drágulási rangsor másik véglete Zala és Jász-Nagykun-Szolnok 3%-os aránnyal. Nagyvárosaink közül Kecskemét drágult legjobban (15,3%), melyet Szeged, Debrecen és Salgótarján követnek 13-14% közötti arányszámokkal.
A járások szerinti, regisztrált tranzakciókon alapuló árváltozásokat az alábbi járási térkép mutatja:
